Magán célra: Ház, kert, előtér, társasházi lépcsőházak, belépési pontok, személy mozgás rögzítése
Üzleti célra főként a lopáskárok csökkentése érdekében telepítik. Nem csupán a hagyományos bolti lopások ellen nyújt hatékony védelmet, hanem az alkalmazottak ellenőrzésére is alkalmas. Telepítünk biztonsági kamera rendszert nagyáruházakba és egy helyiségből álló üzletekbe is.
Ipari és gyártási folyamatok megfigyelésekor elsősorban a berendezések működésének az ellenőrzése a fő feladat. A nem szokványos eseményeket észlelve az azonnali beavatkozás jelentős károkat előz meg.
Beléptető rendszerrel kombinálva gyalogos- és gépkocsiforgalmat szabályoz. Benzinkutak, bankok, ékszerboltok biztonsági berendezéseit ma már nem tudjuk kamerarendszer nélkül elképzelni.
A CCTV-rendszerek legfontosabb eleme a kamera. A kamerák sok olyan műszaki paraméterrel rendelkeznek, melyek értékei típustól függően rendkívül széles skálán mozognak. Írásainkban megpróbáljuk ezeket a műszaki jellemzőket közérthetőbbé tenni.
A biztonsági kamerák egyik osztályozási módja, a forma szerinti rendezés:
Ez alapján megkülönböztethetünk normál dobozos, úgynevezett box kamerákat, fix objektívet és kültéri kameraházat is tartalmazó kompakt kamerákat, panel- és csőkamerákat, dome és speed dome kamerákat.
A hagyományos analóg kamerák modern változatainak tekinthetők az IP kamerák, ahol a fejlesztőmérnökök átlépték a hagyományos TV szabvány képfelbontási és képminőségi korlátait, és ahol a képtovábbítás IP alapú számítógép hálózaton keresztül történik. A kamerák és a rögzítők közötti összeköttetés többnyire kábelezéssel történik, de egyre növekszik az igény a vezeték nélküli kamerarendszer kiépítésére is.
A kamerák falra, oszlopra történő rögzítéséhez különböző kameratartó szerkezetek szükségesek, kültéren pedig – főleg a boxkamerák esetében – védő házban kell elhelyezni őket. A ház biztosítja a biztonsági kamera és különösen az objektív érzékeny elemei számára a védelmet a napsugárzástól, a csapadéktól és más időjárási viszontagságoktól. Kültéri kamerák esetében a házat fűtéssel vagy ventillátorral is el lehet látni, így a külső hőmérsékleti viszonyoktól függetlenül bármelyik évszakban működőképesek. A kameraház másik funkciója a mechanikai védelem, ami a szándékos károkozástól (rongálás) védi a kamerát.
Egyes kameratípusok „éjjeli látását” infra-megvilágítók segítik és egészítik ki. Az infra LED-eket többnyire beépítik a kompakt kamerákba, de az infra LED-ekből felépülő infra reflektorok a kamerák mellé kerülnek felszerelésre.
A CCTV rendszereken belül az éjjellátó kamerák új típusát jelenti a hőkamera. A hőkamera nem olcsó megoldás, de bizonyos felhasználói körben már ma is költséghatékony módját jelenti a nagy távolságú éjszakai videó megfigyelésnek.
Mivel egy biztonsági kamera önmagában nem elég ahhoz, hogy minden körülmények között (látószög, fényviszonyok, átfogó térfigyelés, részletes megfigyelés stb.) megfelelő képet adjon, ezért nagyon fontos az igényeknek megfelelő objektív kiválasztása, hiszen ez a kamera „szeme”. Ahhoz, hogy elégedettek legyünk a kamera által nyújtott képpel, a következőkre kell odafigyelnünk a megfelelő optika-kiválasztás során:
• kültérre vagy beltérre kerül-e a kamera (hiszen a fényviszonyok változásai jelentősen befolyásolják a képminőséget),
• milyen az objektív fényáteresztő képessége,
• milyen a fókusztávolsága, mekkora a látószöge (minden esetben az adott helyhez megfelelő legkisebb látószögű optikát kell választani),
• milyen zoom-mal rendelkezik (manuális vagy motoros)
A kamerarendszer által vett képeket a biztonságtechnikai monitorok jelenítik meg. Ahhoz, hogy megfelelően lehessen észlelni az eseményeket, nagyon fontos, hogy a monitorok képminősége és képfelbontása illeszkedjen a kamerákéhoz. A biztonságtechnikában több monitortípust alkalmaznak. Fekete-fehéreket ma már gyakorlatilag nem használnak. A színes monitorok működési elvük szerint katódsugárcsöves, LCD, plazma, vagy LED képernyős kivitelűek. Természetesen a képátló mérete is széles skálán mozoghat. Kiválasztásánál az is szempont, hogy hogyan jelennek meg rajta a kamera képei: egy kamera képe vagy több kameráé (ilyenkor osztott képet látunk); illetve folyamatosan kell-e figyelni a monitort vagy sem.
Mivel egy CCTV-rendszer általában nem csak egy kamerából áll, így egyszerre egy időben több kamera képét kell figyelni és rögzíteni. Gazdasági és egyéb okokból nem célszerű, hogy minden biztonsági kamera képét külön monitoron nézzük, ezért jelfeldolgozó eszközök segítségével egyetlen monitoron oldják meg több kamerakép megjelenítését. Ezek a videó jelfeldolgozók: képléptetők, képosztók, multiplexerek, mátrixok. A mátrixok kivételével ezeknek az eszközöknek a funkciói gyakorlatilag beépítésre kerültek a digitális videó rögzítőkbe.
A kamerarendszer képinek archiválására szolgálnak a videójel-felvevők vagy képrögzítők. Ezeknek két nagy csoportja van: analóg és digitális rögzítők, bár analóg rögzítőket ma már senki nem használ. Nagyjából 6-8 éve eljárt felettük az idő. A digitális rögzítők további két nagy csoportra oszthatók: PC-alapú rögzítőkre és DVR-ekre. A DVR (Digital Video Recorder) tulajdonképpen egy ipari célszámítógépet és stabil, a felhasználó számára láthatatlan operációs rendszert jelent. A digitális technológiájú eszközök képminősége jelentősen jobb, a képek visszakeresése gyors, élettartamuk pedig jóval hosszabb lehet, mint analóg társaiké.
Digitális rögzítő
Magyarország területén leginkább Budapest, Pest Megye és Komárom-Esztergom Megye néhány településén tevékenykedünk.
További tevékenységi területeim: Szentendre, Pomáz, Budakalász, Leányfalu, Visegrád, Dunabogdány, Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Surány, Horány, Szigetmonostor, Üröm, Solymár, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Pilicsaba, Budakeszi, Csobánka, Pilisszentlászló, Dunakeszi, Vác, Göd, Gödöllő, Csömör, Fót, Szob, Nagymaros, Kismaros, Zebegény, Dömös, Pilismarót, Esztergom.